Sziasztok!
Fájdalom és remény.
Nekem ez a két szó jutott az eszembe a mai idézettel kapcsolatban. Fájdalom egy kapcsolat vége miatt, és remény az újrakezdésre... Amikor az út kettéválik, és aztán újra összefut... Túl szentimentális ugye??? Bocsánat, majd igyekszem a háttérbe szorítani ezt az érzelmes énemet... De szerintem néha kell. Főleg, amikor az ember kinéz az ablakon júniusban, megint azt látja, hogy szürke esőfelhők gyülekeznek az égen, a rég várt napsütés helyett. Mit kell ilyenkor tenni? Csinálni egy forró csokit, keresni egy jó könyvet, elheveredni egy kényelmes kanapén, és belemerülni egy másik világba... Mindenkinek csak ajánlani tudom... Hihetetlen jó dolog!!!
Szóval kissé elkanyarodtam a témától. Néha nem bírom abbahagyni a dumálást. De lehet, hogy ez is szakmai ártalom??? Biztos. Mint a könyvek imádata... Na mindegy... Megint elkanyarodtam...
Egyébként ma egy tündéri mondatot hoztam Nektek. Szerintem hibátlan, és ez a néhány szó többet mond mindennél. Nem akarok semmit sem belemagyarázni, íme :)
Ha elhagysz, veled mehetek?
