Ma tartják a 2009. július 4-i törvénytelen tömegoszlatás kapcsán Vona Gábor tárgyalását. A Jobbik elnöke az Erzsébet-téren csatlakozott békésen ücsörgő gárdistákhoz. A diktatúra rendőrsége tárgyalás nélkül 30.000 forintos bírságot szabott ki Vona Gáborra, akinek jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás rendes tárgyalást kért az ügyben.
8.40: A bíró megnyitja a tárgyalást, és bejelenti, hogy Vona Gábor előzetesen lemondott mentelmi jogáról.
8.44: A bíró felveszi Vona Gábor személyi adatait. Gaudi-Nagy Tamás - miután a bíró ezt elmulasztotta! – felhívja a sajtó képviselőinek figyelmét, hogy személyes adatainak (pl.lakcímének) nyilvánosságra hozása bűncselekmény.
8:46: Vona Gábor rövid vallomást tesz, a bíró közbe-közbe kérdez, megpróbálja beforgatni a pártelnököt. Ez nehéz feladat lesz. Vona hangsúlyozza, hogy nem állt ellen a rendőri intézkedesnek annak ellenére, hogy abszolút jogszerűtlennek tartotta a rendőrök megmozdulását. Elmondja, hogy látta, ahogyan a rendőrök gúnyos mosollyal mutogatták egymásnak, hogy "ő lesz a következő".
8.52: A bíró az iránt érdeklődik, hogy „használtak-e Ön ellen könnygázt?”. A kérdés már csak azért is komikusnak hat, mivel a televíziós felvételekből egyértelműen látszik, hogy minden jelen lévő kapott bőven a fojtogató gázból.
8.55: A bíró ismerteti a két rendőr tanú vallomását, előre bocsátva, hogy ezekben „némi ellentmondást” vél felfedezni. Meglehetős derültséget keltett a tárgyalóteremben az egyik rendőr beszámolója, mely szerint Vona Gábort „tanult önvédelmi technikával” vitte földre.
8.57: A bíró ismerteti a másik rendőr vallomását is. Míg társa azt vallotta, hogy Vona „passzívan ült”, mielőtt elhurcolták, ő arról számolt be, hogy a pártelnök ekkor már állt. Kijelenti azt is, hogy Vona nem viselt gárdamellényt. Szerinte azért kellett kényszeríteni, mert „izmait megfeszítette, és kezeit oldalsó tartásba helyezte”.
9.04: Vona Gábor a rendőrvallomásokra reagálva elmondja, hogy az intézkedéssel szemben nem tanúsított ellenállást. Ironikusan sajnálatát fejezi ki, amiért „izmait nem tudta eléggé ellazítani”, hogy még jobban megkönnyítse elhurcolását. Dr. Gaudi-Nagy Tamás kérdésére elmondja, hogy a helyszínen semmilyen békétlenségre utaló cselekményt nem tapasztalt – még akkor sem, amikor a rendőrök brutális eszközökkel emeltek ki többeket.
9.08: A bíró korrekt módon elismeri, hogy a tényállás világos, erre nem nagyon lehet "ráhúzni" a "jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenséget" (ez volt az, amiért a bírságot kiszabták Vonára).
9:12: Gaudi kéri a bíróságot, hogy szüntesse meg az ügyet de legalábbis napolja el, hivatkozva a múlt heti Kiss Róbert eljárására, ahol a tárgy az volt, hogy maga az oszlatás jogszerűtlen volt. Ott a gárda főkapitány a felperes, a rendőrség az alperes. Az ügyvéd most indítványokat terjeszt be a bíróság felé. Elsőként a BRFK belső utasítását, melyet július 3-án adtak ki, majd néhány nap múlva a jogszerűtlenség miatt visszavonták. Gaudi benyújt még egy rendőri utasítást, majd végül a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalását.
9.23: Gaudi-Nagy Tamás ismerteti Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány nyilatkozatát, amelyben elismeri, hogy a július4-i oszlatás "jogellenes, vagy jogsértő" volt.
9.26: Gaudi-Nagy arra kéri a bíróságot, hogy amennyiben úgy véli, hogy Vona Gábor vallomása nem elég meggyőző a két rendőrével szemben, úgy hallgasson meg két jelen lévő tanút.
9.40: A bíró ismerteti a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalását, amely lényegében jogszerűnek nevezi a békés demonstráció feloszlatását, mivel a gárdisták az Erzsébet téren levő üldögélésükkel "sértették mások jogait és szabadságát" (sic!). Ugyanakkor azt a testület is elismeri, hogy a kényszerítő intézkedések egy része (pl. könnygáz és bilincs alkalmazása), illetve a 6 órás előállítás nem volt indokolt, és jogsértő volt. Hozzáteszi, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a demonstráció feloszlatása minden tekintetben indokolatlan és jogellenes volt.
9:50: A bíró bemutatta azt a felvételt, amit a rendőrség csatolt az ügyhöz, de pont az a 3 perc van kivágva belőle, ami a lényeg, Vona előállítása. A Barikád munkatársai laptopon mutatták be Vona elhurcolását, a JobbikTV felvételén.
10:02: A bíró nem függeszti fel az eljárást, tekintettel arra, hogy nincs több bizonyítási indítvány, kizárólag Gaudi kéri a július 4-i teljes rendőri jelentést. A bíró az indítványt elutasítja. Ma ítélet lesz, elvileg egy félórán belül.
10.13: Először a szabálysértési hatóság (vagyis a rendőrség) képviselője tart "vádbeszédet". "Természetesen" fenntartja a szabálysértés kiszabásának jogosságát. Ezt elsősorban arra építi, hogy Vona Gábor már megjelenésével is "passzív ellenállást" tanúsított. Szerinte a pártelnöknek már érkezésekor tudnia kellett, hogy rendőri intézkedésre számíthat. Érdekes módon ugyanakkor elismeri, hogy a tömegoszlatás jogossága máig vitatott.
10.23: A rendőrség képviselőjének előadása egyre abszurdabbá válik. Szerinte az Erzsébet téren ücsörgők sértették azon állampolgárok "közlekedéshez való jogát", akik nem kívántak részt venni a demonstráción. Aki látta a felvételeket tudja, hogy bőven lett volna még hely a gárdisták mellett, ha valaki épp a Belváros közepén szeretett volna piknikezni, vagy szeretett volna átvágni a zöld területen. A rendőrök azt állítják, hogy a tömeg "megtámadta őket" holott mind a rendészeti panasztestület, mind az ombudsman világosan megállapította, hogy, ha voltak is rendbontók, a tömeg jellege alapvetően békés volt.
10.34: Gaudi-Nagy Tamás a rendőrségi álláspontra reagálva leszögezi, hogy ez az eljárás, illetve az arra a tárgyalás alatt adott indoklás tipikus példája a "jogállamiság medréből kilépett" magyar jogalkotásnak és jogszolgáltatásnak. Az ügyvéd szerint a rendőrség évek óta nem találja azt a zsinórmértéket, amelyet úgy hívunk: a jog uralma. Gaudi hivatkozik a 2003. december 1-i Gesztenyés-kerti tüntetés feloszlatásának törvénytelen voltát megállapító bírósági ítéletre. Az ügyvéd leszögezi: maga a jogszabály, amelynek alapján felelősségre kívánják vonni Vona Gábort, súlyosan alkotmányellenes. Hozzáteszi: e véleményében osztozik vele az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. Az ügyvéd hozzáteszi: ha a bíróság el is fogadja jogalapnak az alkotmányellenes rendeletet, maga a rendőri intézkedés akkor is jogszabályellenes volt, tehát ennek alapján bírságot kiszabni nem lehet.
10.38: Gaudi-Nagy Tamás bejelenti, hogy a Gárda törvénytelen feloszlatása kapcsán a Nemzeti Jogvédő Iroda Strasbourgi Emberi Jogi bírósághoz fog fordulni.
10.51: Gaudi-Nagy rámutat: ha a bíróság el is fogadja a rendőri intézkedés jogszerűségét, Vona akkor sem vonható felelősségre, mivel a vonatkozó törvény szerint nem büntethető az, aki abban a hiszemben követte el cselekményét, hogy az nem ütközik jogszabályba. Márpedig, ha például az ombudsman szerint sem volt indokolt az oszlatás, akkor a pártelnök miért vélekedett volna az adott pillanatban másképp?
(Barikád-Kuruc.info nyomán)
