Fantasztikus, bár hivatalosan még sem magyar, sem perui kormányzati szinten meg nem erősített hír jelent meg percekkel ezelőtt a világ legnagyobb hírügynökségének, a kínai Cheap-High-Quality World News-nak (CHQWN-nek) a honlapján. Ezek szerint egy csaknem harminc éve eltűntnek nyilvánított magyar metróépítő csoport bukkant fel Peruban, Limától mintegy nyolcvan kilométerre északkeletre. Ha a hírportál első beszámolójának hinni lehet, a derék munkások kielégítő fizikai és pszichés állapotban vannak, bár a hatfős csoportból többen nem akarták elhinni, hogy nem a Baross téren láttak napvilágot, ahová 2009 végén elindult az egyik fúrópajzzsal; "hát még a hülyesapkás-pánsípos zenebohócok is itt vannak" - idézte egyikük szavait a CHQWN.
A felbukkant metróépítő-főcsoportvezető azt mondta, a Köztársaság tér környékén történhetett valami a berendezéseikkel, nagyjából 29 évvel ezelőtt, amitől a metróalagút fúrását rossz irányba folytatták. Azt a CHQWN közlése szerint ő sem hitte el, hogy térben és időben ennyire eltévedtek volna, mint fogalmazott: "emberek vagyunk, kisebb emberi hibák bármikor történhetnek". Megjegyezte: biztos abban, hogy ez az, ahogyan fogalmazott, kisebb technológiai probléma üzemzárás után kijavítható, és a négyes metró építése hamarosan gőzerővel folytatódhat tovább. A főcsoportvezető szerint ez a kis probléma nem fenyegetheti a metró határidőre történő átadását, bár a hírügynökségi beszámoló szerint elbizonytalanodott akkor, amikor megkérdezték, hogy az mikor is van.
A metróépítők felbukkanását, mint írtuk, kormányzati szinten nem kommentálták. Az elmúlt évtizedben kialakult kommunikációs gyakorlatot ismerve ez nem meglepő: a kormány harminc éve nem adott egyértelmű magyarázatot az alagútfúrók sorsáról, csak azt hangoztatták: "esetleges eltűnésük vagy eltévedésük nem zavarja meg a fővárosi tömegközlekedésben utazók életét, és nem befolyásolja a metróépítéssel kapcsolatos terveket sem". Ez utóbbit viszont cáfolta az élet, hiszen a metrónak továbbra is csak egy alagútja van, amibe a Magyar Mekk Elek Ipartudományi Egyetem szakértői, valamint az elmúlt években 234,67 milliárd forintért elkészített 153 hatástanulmány szerzői sem tudtak két vágányt belezsúfolni.
A beruházás egyébként az utóbbi évtizedekben már számos kritika tárgya volt, miután technológiai, műszaki és pénzügyi problémák egyaránt hátráltatják a befejezését. Volt már metrótéglajegy, metrókölcsön, földalatti pótlék, amikkel az állami költségvetésben akarták a forrásokat növelni, Brüsszel mellett Pekingtől, Moszkvától és Vona II Gábor külügyminisztersége idején Teherántól is kértünk pénzt, illetve szakembert a befejezésére, de hiába. A munkálatok, mint köztudott, többször elindultak és leálltak, a szervezetlenség miatt 2029-ben például a a munkások egyik csoportja elindította a meglévő egyetlen fúrópajzsot, miközben egy másik csoport épp megfordította a marófejeket, így azok napokon át - míg észre nem vették a hibát - nem fúrták, hanem építették vissza az alagutat; a kivitelező Kőmíves Kelemen és Családja Bt. vezetője legalábbis így magyarázta, hogy abban az évben mindössze hat centit haladt előre az alagút.
A most felbukkant munkások cáfolták, hogy az elmúlt harminc évben, míg a föld mélyében jártak, elvágtak volna összesen tizenegy optikai kábelt (miáltal 2035 óta akadozik az internetszolgáltatás szerte a világon). Kizártnak nevezték, hogy tényedésük hatására aktiválódtak volna az óceánok alatti tűzhányók az utóbbi két évtizedben, és azt mondták, nincs közük ahhoz, hogy eltűnt Polinézia szigetvilágának egy része. Hogy ez így van-e, azt várhatóan szakértői csoport vizsgálja majd, feltérképezve a munkások fúrásának elmúlt harmincéves nyomvonalát. Ennek költségeit a metróépítő cég várhatóan ráterheli a fővárosra, amely így feltehetően egy újabb kerületét, a tizenkilencediket is kénytelen lesz elzálogosítani.
http://holnapiujsag.blog.hu/2010/04/21/2040_magyar_metroepitok_bukkantak_elo_peruban
