Ön tudta, hogy augusztus 20-a is a kommunista idők találmánya, akárcsak a nők napja vagy május elseje. És,hogy 300 éve ezen a napon még Buda visszavételét ünnepeltük?
Minden augusztus 20-án nagyon meghatottan álljuk körül a Dunát, és nézzük a tévében a roppanó fényeket. Állítólag Szent Istvánt és az Államalapítást ünnepeljük...
Pedig a nagymamák kivételével igencsak meglepődne a nézősereg, ha tudná, hogy augusztus 20-a is a kommunista idők találmánya, akárcsak a nők napja vagy május elseje. Pontosabban a '60-as évek óta számít az Államalapítás Ünnepének ez a nap.
Amikor a nemzeti szín pántlikás kislányok ünnepélyesen megszegik az Új Kenyér Ünnepén a nemzeti szalagos kenyeret, voltaképp ők is a szocialista idők hagyományát követik.
300 éve még augusztus 20-a vallási ünnep volt, de általános felhajtás nélkül. Buda törököktöl való visszavételére emlékeztette a hívőket. Aztán Mária Terézia töröltette a katolikus ünnepek sorából. Ő vezette be, hogy legyen ez a nap munkaszünet, és az egész ország a Szent Jobb behozatalának örvendjen. Évszázadokon át harangzúgással ünnepeltek, díszfeliratokat helyeztek ki, s megjelent lassan a tűzijáték is.
Magát a rakétatechnikát már rég ismerték, az első magyarországi tűzijátékot állítólag Mátyás király esküvőjén rendezték, de sokáig a legfelső körök magánszórakozása maradt.
Trianon után aztán egyre fontosabb lett augusztus 20., a nemzeti összetartozás szimbóluma.
1952-től 1960-ig a tűzijátékot április 4-ére tették át, ez volt a Honfoglalás Ünnepe. 1960-tól pedig ismerős a formáció: augusztus 20-án lőjük fel a rakétákat és ünnepeljük az Új Kenyeret.
A rendszerváltás utáni évekre már négy indok is összegyűlt, miért is kell ünnepelnünk: augusztus 20. egyszerre volt az Alkotmány Napja, az Új Kenyér Ünnepe és Szent István emléknapja, ráadásul az ezredforduló után megszületett a Szent Korona ünnepe is.
eletforma.hu - barikad.hu
